|
|
 |
AZ UTOLSÓ VACSORA
2010.02.03. 00:56
DA Vincinek érdekes festménye ez az Utolsó Vacsora. Vagy mi, emberek vagyunk érdekesek, amikor nem látjuk a képen azt, ami a képen van?
Én is csak nemrég olvastam valahol - ezen a képen nem az az érdekes, ami rajta van, hanem az, ami nincs rajta. Ugyan is a képen Jézus, és az apostolok az asztal egyik felén ülnek, míg velük szemben, az asztal másik felén áll egy üres szék, ami arra utal - da Vinci nem Jézust tartotta a Messiásnak, ezen a képen a Messiás széke üres. A képről éppen a legfontosabb, a Messiás hiányzik.
Ha az a szék mindig is ott volt - már pedig ott volt - mért nem veszünk róla tudomást?
Ki hiányzik a képről, ki a Da Vinci Messiása? - Nem nehéz kitalálni, ha tudjuk, hogy Da Vinci nem más, mint a nibirui Enki, Tamás viszont a „néhai” Marduk, Enki fia. Akit a képen Tamásnak tartanak, az Keresztelő János, a jellegzetes kézmozdulattal. Keresztelőt ugyan is nem fizikailag fosztotta meg a fejétől Heródes, hanem szellemileg. Heródes Keresztelő Jánost szerette volna Messiásnak, ami nem jött össze neki, így Heródes kénytelen volt lemondani tervéről, és ez az a bizonyos fejvesztés.
Kicsit furcsa, hogy Heródes miért szerette volna Keresztelő Jánost Messiásnak, mikor Keresztelő is az Enki fia - Dumuzi. Ennek oka az, hogy Dumuzi sokkal jelentéktelenebb az Isteni ranglétrán, mint bármely más az Annunaki Isteni Dinasztiából, Heródes pedig senkinek nem óhajtotta átadni a hatalmat, amit a legkevésbé tudott volna veszélyeztetni Keresztelő János.
Érthetőbbé válik az egész, ha visszamegyünk a jézusi korhoz. Jézus korában Enki a kananita Simon, Enlil pedig Heródes.
Enki és Enlil örök ellenségek, ez minden (földi) életükben is így volt. Enlil Mózes, Enki Áron, (kicsit nagyot ugorva) Enlil Heródes, Enki Simon, a kananita, Enki Michelangelo, Enlil Da Vinci. Enlil maga nem akart uralkodni, ő csak élvezni szerette az életet, Enki viszont soha nem óhajtotta másnak átadni az Isteni Trónt.
Da Vinci a képein nem Jézust és Keresztelő Jánost festette meg, hanem Tamást, és Keresztelő Jánost, azaz Mardukot és Dumuzit.
Visszatérve még a képhez - a Messiás, és tizenkét tanítványa az tizenhárom - márpedig a képen is tizenhárman vannak, akkor hogy hiányozhat a képről egy személy - történetesen épp a Messiás? - Úgy, hogy Simon nem tartja magát tanítványnak, mint ahogy nem is tanítvány. A Nagy Enki hogyan is lehetne tanítvány?
A Messiásnál a lényeg a származás - hogy nibirui, vagy szíriuszi származású e, illetve a két bolygó keveréke.
Jézus a maga szelídségével szíriuszi származású, és a kereszthalál vállalásával azt szimbolizálták, hogy Szíriusz behódol Nibirunak.
Keresztelő Jánosnak más szerepet szántak, nem a Messiánosságot, de erről majd egy másik írásban.
És hogyan állt hozzá Jézus a Messiánossághoz? Így:
Mt 10:
34. Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert.
35. Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támaszszak az ember és az ő atyja, a leány és az ő anyja, a meny és az ő napa közt; 36. És hogy az embernek ellensége legyen az ő házanépe.
Tehát a juhok és kecskék szétválasztása már Jézussal megkezdődött. Jézus az írások szerint nagyon kihangsúlyozta az egyenes beszédet - igen, igen, nem nem. Az ember lélekben vagy Nibiru, vagy Szíriusz.
Mert ki is volt Jézus az Annunaki Dinasztiában? Jézus Utu, vagy Samas, az írások szerint Enlil unkája, szülei Nannar/Sin, és Ningal. Csakhogy Nannar nem Enlil fia - nem minden az, aminek látszik, vagy látszatják - Nannar/Sin, a Holdisten, és felesége, Ningal, a Szíriuszról érkeztek a Nibiru segítségére. Az ő fiuk Utu, leányuk Inanna.
Nannar a Jézusi korban József, a biblia szerinti Jézus nevelőapja, Ningal, vagy Nanna pedig Anna prófétanő.
Amikor Jézus az Atyára hivatkozik, mindig Józsefre hivatkozik, ezért nem értenek vele szót a zsidók:
Jn 18,36: Felele Jézus: Az én országom nem e világból való. Ha e világból való volna az én országom, az én szolgáim vitézkednének, hogy át ne adassam a zsidóknak. Ámde az én országom nem innen való.
Az itteni, Földi Ország a Nibirué, Jézus országa pedig a Szíriusz.
-
|
|